首页>
外文OA文献
>Az átalakuló normák hatása a japán biztonságpolitikára. Yoshidától az Abe-doktrínáig- az antimilitarista normától a proaktív pacifizmusig = Japan’s Security Policy from the Yoshida to Abe-doctrine: The Influence of Changing Norms from the Antimilitarism to the Proactive Pacifism
【2h】
Az átalakuló normák hatása a japán biztonságpolitikára. Yoshidától az Abe-doktrínáig- az antimilitarista normától a proaktív pacifizmusig = Japan’s Security Policy from the Yoshida to Abe-doctrine: The Influence of Changing Norms from the Antimilitarism to the Proactive Pacifism
Az értekezés alapvető kutatási kérdése az volt, hogyan változott Japán biztonságpolitikája a XX. század második felétől kezdve a XXI. század elejéig, azaz milyen belső és külső tényezők vezettek ahhoz, hogy a II. világháborút követően beágyazódott merev antimilitarista norma századunk első felére egy proaktív pacifista stratégiává változzon. E tekintetben a disszertáció legfőbb feladata az volt, hogy bemutassa a II. világháborút követő japán biztonságpolitikai stratégiák fejlődését és nevesítse azokat a normákat, melyek a vizsgált időszak jellemzőiként jelentős hatást gyakoroltak a szigetország nemzetvédelmi stratégiáira. Ezek az irányok tehát egy olyan módszertani keretet jelentettek, melyek segítségével a disszertáció két elemzési szinten vizsgálta meg a különböző normák hatásait. A szerző a normaváltozás komplex folyamatát a II. világháborút követő első miniszterelnök, Yoshida Shigeru nevével fémjelzett doktrínától egészen a jelenlegi kormányfő Abe Shinzo politikájáig mutatta be. Az értekezés alapvető feltevése szerint Japán biztonságpolitikája folyamatos változáson ment keresztül a XX. században. A II. világháborút követően beágyazódott merev antimilitarista norma a XXI. század első felére proaktív pacifista stratégiává változik. A disszertáció megállapította, hogy Abe Shinzo 2013. évi beszéde felgyorsította azt a hosszú folyamatot, mely igazából már az 1990-es években kezdetét vette, azonban a belső társadalmi kötöttségek, valamint a nemzetközi biztonsági architektúra megváltozása miatt csak az új évezred első fele teremtett megfelelő konstellációt a szigetország nagyhatalmi normalizációja számára. _____ The main question asked in this dissertation is: How did Japan’s security policy change in the time from the middle of the 20th century till the beginning of the 21st century? i.e., which domestic and foreign factors led to a change from a rigid antimilitaristic norm to a proactive pacifist strategy? With this in mind, the main point of this dissertation is to analyse the developments of the security policies’ strategies in Japan and illustrate the norms which exercised significant influence on her home defense strategy. These directions therefore, meant a methodology, that with help, is examined the distinct effects of the different norms on two analytical levels. As well as deepening these topics, I have searched answers to the following questions: which norms had the most significant effect on Japan; which were the factors with whose help the given norm’s political influence became certain; and how do the norms and interests effect each other.
展开▼
机译：论文的基础研究问题是日本的安全政策在二十世纪如何变化。从21世纪下半叶开始。直到公元2世纪初，即内部和外部因素导致了第二次世界大战后根深蒂固的反军事主义准则应在本世纪上半叶转变为积极的和平主义战略。在这方面，论文的主要任务是介绍II。制定第二次世界大战后的安全政策策略，并以规范作为回顾期的特征，对该岛国的国防策略产生重大影响。因此，这些指示提供了一个方法框架，通过该框架，论文在两个分析层次上研究了不同规范的影响。作者描述了II中规范变更的复杂过程。从以第二次世界大战后首任首相名字命名的教义，吉田茂，到现任首相安倍晋三的政策。根据论文的基本假设，日本的安全政策在二十世纪经历了持续的变化。世纪。 A II。在21世纪第二次世界大战后嵌入的严格的反军事主义准则。到本世纪上半叶，它将变成一种积极的和平主义策略。论文发现，安倍晋三（Abe Shinzo）在2013年的讲话加速了实际上始于1990年代的漫长过程，但是，由于内部社会限制和国际安全架构的变化，只有新千年的前半部分才形成了一个合适的星座。为了岛国的大国正常化。 _____本文提出的主要问题是：从20世纪中叶到21世纪初，日本的安全政策是如何变化的？即，哪些国内和国外因素导致从严格的反军事主义准则转变为积极的和平主义策略？考虑到这一点，本论文的重点是分析日本安全政策策略的发展，并阐明对她的防卫战略产生重大影响的规范。因此，这些指导意味着一种方法论，该方法论将在两个分析层面上研究不同规范的不同影响。除了深化这些主题外，我还寻求以下问题的答案：哪种规范对日本影响最大；给定规范的政治影响力在哪些因素的帮助下得以确定？以及规范和利益如何相互影响。
展开▼
