A napjainkra kifejlesztett és széleskörűen alkalmazott cukorrépa termesztési technológiák jelentősen felértékelik a cukorrépa környezetvédelmi szerepét. Jelen tanulmányban ezek elemzésével mutatjuk be a cukorrépa jelentőségét a fenntartható magyar szántóföldi növénytermesztésben. A cukorrépát általában a gabona után termesztik (1.ábra), de a vetésforgójában a fehérje- és olajos növények, valamint burgonya, kukorica és csemege kukorica is szerepelnek. A cukorrépa különösen fontos tagja a vetésforgónak, mert mint raktározó gyökerű növénynek, egész más az életciklusa, és más botanikai családhoz tartozik, mint a gabonafélék (pl.: kukorica és az őszi búza). A cukorrépa a gabonákra épülő vetésforgóban „gyógyító" elővetemény-nek is tekinthető, mivel a cukorrépa után termesztett gabona nagyobb termést ad, (egyúttal csekélyebb növényvédőszer felhasználással és tápanyag-utánpótlással) mint amikor a gabona a vetésforgóban a gabona után következik. A monokultúrás búzatermesztés a búzaszemben deoxynivale-nol toxin képződéséhez, illetve fu-záriummal való fertőzéshez vezethet és így a termesztés során fungicid alkalmazása szükséges. A cukorrépa után termesztett búzaszemben a DON-koncentráció (deoxynivalenol) nagyon alacsony, sok esetben nem is mutatható ki, függetlenül a talaj előkészítéstől (2. ábra). Ezért a cukorrépa után vetett búzában a fuzárium elleni küzdelemben a fungicidek alkalmazásától gyakran el is lehet tekinteni.
展开▼
